Almási-Tóth András (1972–) színházi rendező, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója.
Angyal Sándor (1925–1968) Jászai Mari-díjas magyar színész. Több filmben, de főként színházi szerepekben volt ismert.
Bartha Mór (1831-1912) Tizenhét évesen a szabadságharc katonája: Kossuth megbízásából futárként ő kézbesítette Görgey fővezéri kinevezését. Teológiai tanulmányainak elvégzése után ta- nár, lelkész. 1898-1900 között a Debrecen című függetlenségi lap szerkesztője. (Ady ebben az időben volt a lap munkatársa.)
Borbély Szilárd József (Fehérgyarmat, 1963. november 1. – Debrecen, 2014. február 19.) József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa (1998).
1988 óta a József Attila Kör tagja. 1989-ben kapott diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1989–2004 között a Magyar Írószövetség tagja volt. 1989–1992 között tanársegéd volt. 1989–1999 között, valamint 2010-től a Studia Litteraria szerkesztőség tagja. 1992–1995 között ugyanezen az egyetemen a régi magyar irodalomtörténeti tanszéken aspiránsként dolgozott. 1995–1998 között adjunktus volt. 1998 óta docens. 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi tagja. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia Elektronikus Textológiai Bizottságának tagja. 2005 óta a Szépírók Társaságának tagja. 2006–2009 között az Alföld folyóirat szerkesztőségi tagja volt. 2008 óta a MAOE tagja. Élete sajnos drámai véget ért.
Birta István (1878-1910) Református gimnáziumi tanár. Tanulmányait az Eötvös-kollégiumban végezte; tanított Kiskunhalason, Szatmáron és Debrecenben. Klasszika-filológiával foglalkozott, leghíresebb munkája Az Orestes-monda (1906). Sírja a fehérgyarmati régi temetőben található.
Farkas Ferenc (1785-1844) Jogász, főleg gazdasági (Sáfárkodó magyar gazda, 1841 ) és filozofáló cikkeket írt a korabeli folyóirat- okba. Feltűnést keltett egy új búvárharang feltalálásával, amelyet Bécsben mutatott be. Hírnevét ennek a találmánynak köszönhette.
Illyés Bálint (1835-1910) Költő, egyházi író. Teológiai tanulmányainak elvégzése után tanár, majd református lelkész lett. 1887-től több cikluson keresztül – függetlenségi és 48-as program- mal – országgyűlési képviselő. Több verskötete és prédikációs gyűjteménye jelent meg.
Karácsony Gergely (1975–) magyar politológus, egyetemi oktató, Budapest főpolgármestere (2019–).
Klobusiczky Péter (1752-1843) Szatmári püspökként ő építtet- te szülővárosa templomát és jelentősen hozzájárult berendezéséhez. Tanulmányait Nagykárolyban, Kassán és Nagyszombatban folytatta, 1769-től a jezsuita rend tagja. 1774-től,.a rend feloszlatása után világi papként Kalocsán dolgozott, 1807-től szatmári püspök majd 1821-ben kalocsai érsekké nevezte ki a király. A nevezetes 1832-1836-os országgyűlésen aktívan vett részt, mint érsek a felsőház tagja volt.
Kézy Mózes (1781-1831) Költő és filozófus, neves tanszerkészítő. Tanulmányait Göttingenben végezte; 1813-tól a sárospataki református főiskola tanára, haláláig. Itt jelent meg 1830-ban A fizi- kának rövid rajzolatja című munkája. Szoros barátságot tartott Kazinczy Ferenccel.
Lesznyák Katalin (1969–) magyar színésznő. Olyan filmekben szerepelt, mint pl. a Kisváros, a Szomszédok, vagy éppen a Barátok közt.
Molnár Marica (1971-) magyar opera- és operett énekesnő. Tehetségével több országban is elkápráztatta a nagyközönséget (többek között Marokkóban, Németországban, Londonban, s az Egyesült Államokban is).
Opitz Barbi (1999–) magyar énekesnő, a magyarországi X-Faktor hatodik szériájának győztese.
Széles László (1966–) Jászai Mari-díjas magyar színész. Láthattuk őt az Üvegtigris című filmben, de emellett olyan filmekben is szinkronizált, mint pl.: Lost, Dallas, Szívtipró gimi, Ponyvaregény, Drágán add az életed!, vagy éppen a Sötét lovag.
Széles Zita (1976–) magyar színész. Széles László testvére. Megannyi színházi szerep mellett feltűnt a Kisváros című sorozatban, valamint az Ámbár tanár úr című filmben is.
Tarnay Gyula (1928-) a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. Európa számos országban vendégszerepelt.
Trill Beatrix (1997–) magyar színésznő. Az általános iskola második osztályába járt, amikor a családjával együtt elhagyták Fehérgyarmatot. A nagy sikerű Futni mentem című film egyik szereplője volt, de szerepelt a Valami Amerika, valamint a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmekben is.
Nem Fehérgyarmaton születtek, de életük egy-egy jelentős szakasza a településhez köti az alábbi személyiségeket
Szomory Dezső ( 1 869-1944) Író; gyermekkora nyarait a környéken töltötte; Emberi kis képeskönyv című kötetének több novellája a múlt század végi Fehérgyarmatot idézi.
Boross Sándor (1891-1977) Költő, újságíró. 1920 és 37 között négy verseskötete jelent meg. Hosszabb ideig élt a településen, öregkora nagyobbik részét itt töltötte. Sírja az új temetőben talál- ható.
Tamás Aladár (1899-1992) Költő, író, szerkesztő, a 100% című folyóirat alapítója. Önéletrajzi könyvében megemlékezik Fehér- gyarmaton töltött gyermekkoráról.
Képes Géza (1909-1989) Költő, aki ugyancsak gyerekként töltött hosszabb időt a településen anyai nagyszüleinél. Az egykori élményeket idézi például a Fehérgyarmati kéklő szilvaerdők című verse.
Szilvási Csaba, aki a magyar nyelv egyik zsenije volt, számos kiadványa született, írásai a Kossuth Rádióban is elhangzottak.
Szintén a közelmúltban elhunyt Molnár Károly, aki főként újságírói tevékenységével vált igazán ismertté a megyében. Életpályája igen színes és gazdag volt.
A figyelemreméltó sikereket elért színészi pályán tevékenykedő Baksa András, akik a Madách Színházban több darabban is megmutatta tehetségét, emellett egy együttes frontembereként is tevékenykedik, de a népszerű Barátok közt című sorozatban is szerepelt.
Említést érdemel még Bolyáki Attila is, aki megálmodta, s létrehozta a Városi Televíziót a településen, dolgozott a Főtér című műsorban, ő a tudositok.hu alapítója, valamint a Kulturális Filmek Fesztiválja egyik szülőatyja.