A város története
 

Fehérgyarmat, az Erdőhát központja, kilencezer lakosú kisváros az ország északkeleti szögletében. Nevének utótagja arra utal, hogy itt, a Tisza, a Szamos és a Túr meghatározta háromszögben telepedett le a honfoglaló Gyarmat törzsének egy része a X. században. A Garmath helységnév már egy XIV. század eleji okiratban olvasható, amiből arra következtethetünk, hogy őseink ezt a vidéket tar- tós szálláshelynek tekintették. A település tekintélyére utal, hogy 1387-ben újabb okiratban említik, ezúttal Germadnak nevezve, egy 1403-ból származó másikban pedig Jarmath-ként említve.

Az 1418-ban mezővárosi rangot szerző Gyarmat ősi birtokosa a gyarmati Matucsinai nemzetség volt, de hűtlenségük miatt Zsigmond király 1436-ban elvette tőlük és a Báthoriaknak adta az egész uradalmat, amelyhez a környező falvak is tartoztak. Egy 1576-ból származó okirat szerint a város évi négy vásár tartására kapott jogot. Ez azt igazolja, hogy fejlődése töretlen maradt, és egyre inkább a környék központjává vált.

A Báthoriaktól a birtokot a Bethlenek örökölték, majd a Rákócziak tulajdonába került. Ez utóbbi családnak már 1643-ban állt itt egy udvarháza, amelyet 1688-ra kétemeletesre bővítettek, és több jelentős gazdasági épület is csatlakozott hozzá. A Rákóczi-szabadságharc bukása után, amikor a terület birtokosa a Károlyi család lett, ez a kastélyszerű épület, amit az 1670-es évektől még földbástyák is védtek, romlásnak indult, és a XIX. században már sehol sem esik említés róla. (A mai Tömöttvár utca neve jelzi, hogy a településen egykor földvár állt, amelyet egyes vélekedések szerint még a Báthoriak építtettek, de lehetséges, hogy a Rákócziak kastélyának védelmére emelt földsáncra utal a néphagyományban megőrzött elnevezés.

A rettegett betegség, a kolera Gyarmatot sem kerülte el. A legsúlyosabb veszteséget 1742-ben szenvedte el a város: 470 ember halt meg a járvány során, a lakosságnak közel egyharmada.

A XVIII. század végétől egyre több adatot találunk a település- re vonatkozóan. Egy 1810-ből származó irat szerint a mezővárosban 315 ház állt, ezek közül 254 volt nemesemberé. A legismertebb családok ekkoriban:Mándy, Bakó, Kalydy, Fábián, Bartha, Korponay, Csoknyay és mások. A lakosság száma pedig tovább gyarapodott, pedig 1834-ben a feketehimlő, 1836-ban ismét a kolera pusztított a környéken. Fényes Eleknek, a statisztika magyar atyjának 1851-es könyvében népes magyar mezővárosnak nevezi Fehérgyarmatot, ahol ekkoriban 2470 lakos élt, és a legfőbb jövedelemforrásnak a búza- és dohánytermelést nevezi meg.

A városban bíróság működött már a XIX. százád elején.

Bár csak a szájhagyomány hitelesíti, de talán Kossuth Lajos is megfordult 1848-ban Fehérgyarmaton, és beszédet mondott a ma róla elnevezett téren, a református templom közelében. A város ezen részének fórum jellegét az adta, hogy itt tartották a vásárokat (a piac még az 1950-es évek évek első felében is itt működött) a református templom és a Jékey-kastély közötti utcaszakaszon. 1867- ig a templom előtt állt a református egyház szárazmalma.

A századforduló tájékán a terület legnagyobb birtokosai a Károlyiak, továbbá Jékey Sándor és idős Spitz Adolf. Fehérgyarmat ekkorra már iparosodó mezőváros, a Bach-korszaktól járás~ szék- hely. Dr. Borovszky Samu Szatmár megyei monográfiája szerint 741 ház áll a településen (annak ellenére, hogy 1872=ben, 1895-ben, majd 1900-ban tűzvész pusztított; a legutóbbi során még a katolikus templom és a városháza is leégett), a lakosok száma 4220. Két hengergözmalom működik a településen és egy ecetgyár; két takarék- pénztár, közkórház, telekkönyvi hatóság, adóhivatal, posta, távíróhivatal és vasútállomás jelzik a regionális központ jelleget; a polgáriasult közélet bizonyítékaként említhetőek a társaskör, a kaszinó és a polgári olvasókör. A katolikus és a református iskola mellett még jesiva is működött Fehérgyarmaton. Ilyen rabbiképző intézményt csak népesebb ortodox zsidó hitközségek tartottak fenn.

A folyókkal gazdagon körülvett települést az évszázadok során többször is sújtotta árvíz. Ezek közül a legszámottevőbb 1899-ben pusztított a városban.

Az 1920-as trianoni békekötés következtében Fehérgyarmat hatásköre jelentősen módosult a térségben. Határszéli településsé változott, és nem volt már szükség arra a transzmissziós szerepre, amelyet korábban betöltött Beregszász és Szatmárnémeti felé.

Fehérgyarmaton született nevezetes személyiségek
 

Almási-Tóth András (1972–) színházi rendező, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója.

Angyal Sándor (1925–1968) Jászai Mari-díjas magyar színész. Több filmben, de főként színházi szerepekben volt ismert.

Bartha Mór (1831-1912) Tizenhét évesen a szabadságharc katonája: Kossuth megbízásából futárként ő kézbesítette Görgey fővezéri kinevezését. Teológiai tanulmányainak elvégzése után ta- nár, lelkész. 1898-1900 között a Debrecen című függetlenségi lap szerkesztője. (Ady ebben az időben volt a lap munkatársa.)

Borbély Szilárd József (Fehérgyarmat, 1963. november 1. – Debrecen, 2014. február 19.) József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa (1998).      

1988 óta a József Attila Kör tagja. 1989-ben kapott diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1989–2004 között a Magyar Írószövetség tagja volt. 1989–1992 között tanársegéd volt. 1989–1999 között, valamint 2010-től a Studia Litteraria szerkesztőség tagja. 1992–1995 között ugyanezen az egyetemen a régi magyar irodalomtörténeti tanszéken aspiránsként dolgozott. 1995–1998 között adjunktus volt. 1998 óta docens. 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi tagja. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia Elektronikus Textológiai Bizottságának tagja. 2005 óta a Szépírók Társaságának tagja. 2006–2009 között az Alföld folyóirat szerkesztőségi tagja volt. 2008 óta a MAOE tagja. Élete sajnos drámai véget ért.

Birta István (1878-1910) Református gimnáziumi tanár. Tanulmányait az Eötvös-kollégiumban végezte; tanított Kiskunhalason, Szatmáron és Debrecenben. Klasszika-filológiával foglalkozott, leghíresebb munkája Az Orestes-monda (1906). Sírja a fehérgyarmati régi temetőben található.

Farkas Ferenc (1785-1844) Jogász, főleg gazdasági (Sáfárkodó magyar gazda, 1841 ) és filozofáló cikkeket írt a korabeli folyóirat- okba. Feltűnést keltett egy új búvárharang feltalálásával, amelyet Bécsben mutatott be. Hírnevét ennek a találmánynak köszönhette.

Illyés Bálint (1835-1910) Költő, egyházi író. Teológiai tanulmányainak elvégzése után tanár, majd református lelkész lett. 1887-től több cikluson keresztül – függetlenségi és 48-as program- mal – országgyűlési képviselő. Több verskötete és prédikációs gyűjteménye jelent meg.

Karácsony Gergely (1975–) magyar politológus, egyetemi oktató, Budapest főpolgármestere (2019–).

Klobusiczky Péter (1752-1843) Szatmári püspökként ő építtet- te szülővárosa templomát és jelentősen hozzájárult berendezéséhez. Tanulmányait Nagykárolyban, Kassán és Nagyszombatban folytatta, 1769-től a jezsuita rend tagja. 1774-től,.a rend feloszlatása után világi papként Kalocsán dolgozott, 1807-től szatmári püspök majd 1821-ben kalocsai érsekké nevezte ki a király. A nevezetes 1832-1836-os országgyűlésen aktívan vett részt, mint érsek a felsőház tagja volt.

Kézy Mózes (1781-1831) Költő és filozófus, neves tanszerkészítő. Tanulmányait Göttingenben végezte; 1813-tól a sárospataki református főiskola tanára, haláláig. Itt jelent meg 1830-ban A fizi- kának rövid rajzolatja című munkája. Szoros barátságot tartott Kazinczy Ferenccel.

Lesznyák Katalin (1969–) magyar színésznő. Olyan filmekben szerepelt, mint pl. a Kisváros, a Szomszédok, vagy éppen a Barátok közt.

Molnár Marica (1971-) magyar opera- és operett énekesnő. Tehetségével több országban is elkápráztatta a nagyközönséget (többek között Marokkóban, Németországban, Londonban, s az Egyesült Államokban is).

Opitz Barbi (1999–) magyar énekesnő, a magyarországi X-Faktor hatodik szériájának győztese.

Széles László (1966–) Jászai Mari-díjas magyar színész. Láthattuk őt az Üvegtigris című filmben, de emellett olyan filmekben is szinkronizált, mint pl.: Lost, Dallas, Szívtipró gimi, Ponyvaregény, Drágán add az életed!, vagy éppen a Sötét lovag.

Széles Zita (1976–) magyar színész. Széles László testvére. Megannyi színházi szerep mellett feltűnt a Kisváros című sorozatban, valamint az Ámbár tanár úr című filmben is.

Tarnay Gyula (1928-) a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. Európa számos országban vendégszerepelt.

Trill Beatrix (1997–) magyar színésznő. Az általános iskola második osztályába járt, amikor a családjával együtt elhagyták Fehérgyarmatot. A nagy sikerű Futni mentem című film egyik szereplője volt, de szerepelt a Valami Amerika, valamint a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmekben is.

Nem Fehérgyarmaton születtek, de életük egy-egy jelentős szakasza a településhez köti az alábbi személyiségeket             

Szomory Dezső ( 1 869-1944) Író; gyermekkora nyarait a környéken töltötte; Emberi kis képeskönyv című kötetének több novellája a múlt század végi Fehérgyarmatot idézi.

Boross Sándor (1891-1977) Költő, újságíró. 1920 és 37 között négy verseskötete jelent meg. Hosszabb ideig élt a településen, öregkora nagyobbik részét itt töltötte. Sírja az új temetőben talál- ható.

Tamás Aladár (1899-1992) Költő, író, szerkesztő, a 100% című folyóirat alapítója. Önéletrajzi könyvében megemlékezik Fehér- gyarmaton töltött gyermekkoráról.

Képes Géza (1909-1989) Költő, aki ugyancsak gyerekként töltött hosszabb időt a településen anyai nagyszüleinél. Az egykori élményeket idézi például a Fehérgyarmati kéklő szilvaerdők című verse.

Szilvási Csaba, aki a magyar nyelv egyik zsenije volt, számos kiadványa született, írásai a Kossuth Rádióban is elhangzottak.

Szintén a közelmúltban elhunyt Molnár Károly, aki főként újságírói tevékenységével vált igazán ismertté a megyében. Életpályája igen színes és gazdag volt.

A figyelemreméltó sikereket elért színészi pályán tevékenykedő Baksa András, akik a Madách Színházban több darabban is megmutatta tehetségét, emellett egy együttes frontembereként is tevékenykedik, de a népszerű Barátok közt című sorozatban is szerepelt.

Említést érdemel még Bolyáki Attila is, aki megálmodta, s létrehozta a Városi Televíziót a településen, dolgozott a Főtér című műsorban, ő a tudositok.hu alapítója, valamint a Kulturális Filmek Fesztiválja egyik szülőatyja.

Honlapunk sütik (cookie-k) segítségével törekszik arra, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt tudja nyújtani Önnek. A weboldal megtekintésével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről ide kattintva tájékozódhat: Adatvédelmi nyilatkozat