Anyakönyvi ügyek

ANYAKÖNYVI KIVONATOK KIADÁSA

A 2014. július 1-jét követően bekövetkezett anyakönyvi eseményeket elektronikus anyakönyvbe kell rögzíteni. Az elektronikus anyakönyv országos szinten a személyt tartja nyilván és ehhez rendeli hozzá az egyes anyakönyvi eseményeket, illetve azok adataiban történt változást.

Az anyakönyvi eseményeket az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek az illetékességi területén az anyakönyvi esemény bekövetkezett.

Anyakönyvi kivonat iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél, hivatásos konzuli tisztviselőnél elő lehet terjeszteni. Anyakönyvi kivonatot az érintettek, illetve azok kérhetnek, akik igazolni tudják, hogy a kivonat kiállításához jogos érdekük fűződik.

Anyakönyvi kivonat személyesen ügyfélfogadási időben, és levélben vagy elektronikus úton is igényelhető. Az elektronikus igénylés ügyfélkapus regisztrációt igényel. (lásd: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/anyakonyvi_kivonat_igenyles.html)

Amennyiben a születési kivonatot nem az érintett vagy a szülője, házassági anyakönyvi kivonatot nem a férj vagy a feleség, a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvéből szóló kivonatot nem a felek kérik, más személy csak meghatalmazással (lásd: letölthető nyomtatványok) és személyazonosításra alkalmas okmánnyal együtt igényelheti.

Az anyakönyvi ügyintézésénél az ügyfél személyazonosságának igazolására minden esetben szükség van:

⦁ érvényes személyazonosító igazolványra vagy érvényes útlevélre vagy

⦁ érvényes, 2001. január elseje után kiállított érvényes vezetői engedélyre.

⦁ lakcím igazolásra (ez lehet lakcímkártya, vagy régi típusú személyigazolvány)

Az anyakönyvi kivonatok kiállításának illetéke: 2017. március 16-tól illetékmentes.

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott  jogszabályok

–        Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) és az anyakönyvezési feladtok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. (Ar.)
–        A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK.)
–        A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtv)
–        A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
–        Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
–        A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
–         Az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
–        A bejegyzett élettársai kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Bét.)
–        A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
–        A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet

HÁZASSÁGKÖTÉS

A házasuló a házassági szándékát személyesen jelenti be és erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

A házasságkötés időpontja legkorábban a jegyzőkönyv felvételétől számított harmincegyedik napra tűzhető ki.

A külföldi állampolgár házasságkötéséhez szükséges okiratokat és a jegyzőkönyvet az anyakönyvvezető továbbítja a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, elbírálás céljából. Az elbírálási idő: 30 nap. A házasságkötés legkorábbi időpontjára vonatkozó harmincnapos várakozási időt az anyakönyvvezető valamennyi irat, valamint a felettes szerv nyilatkozata beérkezésétől számítja.

A szükséges okmányok magyar házasulók esetében:
⦁ személyazonosító igazolvány és lakcímigazolvány vagy magyar útlevél és lakcímigazolvány
⦁ születési anyakönyvi kivonat
⦁ családi állapot igazolás
   elvált személynél: jogerős bírósági ítélet, vagy az előző házasságáról készített záradékolt házassági anyakönyvi kivonat,
   özvegy családi állapot esetén az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata
⦁ 16. életévét betöltött személy esetében a gyámhivatal előzetes engedélye szükséges

Külföldi állampolgár házasulónak
⦁ igazolnia kell a személyazonosságát, állampolgárságát.(igazolvány, útlevél)
⦁ csatolnia kell a születési anyakönyvi kivonatát, (egyes országok esetében diplomácia felülhitelesítéssel vagy Apostillel ellátva), amit Magyarországon kizárólag az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda vagy konzul által fordíttathat le.
⦁ tanúsítványt hiteles magyar fordításban (egyes országok tekintetében diplomáciai felülhitelesítéssel, illetve Apostille hitelesítéssel ellátva.)
A tanúsítványt kiadja a külföldi házasuló államának illetékes hatósága.
A tanúsítvány tartalmáról az anyakönyvvezető ad tájékoztatást.
⦁ lakbizonylat, ha a tanúsítvány azt nem tartalmazza (egyes országokban diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostillel ellátva ) hiteles magyar fordításban
⦁ családi állapot igazolás (egyes országokban diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostillel ellátva )
   elváltnál: jogerős bírósági ítélet OFFI fordításban,
   özvegy családi állapotnál: halotti kivonat OFFI fordításban,
   nőtlen és hajadon esetén: a tanúsítványnak tartalmaznia kell.
A házasságkötés létesítésének hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő engedélyezésének szabályairól, valamint az azokért fizetendő díjak mértékéről:
⦁ a hivatali helyiségen kívül valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötések esetében írásban (formanyomtatványon) kérelmet kell benyújtani az anyakönyvvezetőnél, amelyet a jegyző engedélyez
⦁ a kérelem benyújtását megelőzően kell megfizetni a meghatározott díjat, amelyet igazolni kell az anyakönyvvezetőnek
⦁ vasárnap, ünnepnapokon (munkaszüneti napokon) történő házasságkötés nem engedélyezhető
⦁ hivatali munkaidőben a házasságkötő teremben történő házasságkötések térítésmentesek
⦁ hivatali helyiségben hivatali munkaidőn túl 10.000.-Ft-os díjat kell befizetni (a Polgármesteri Hivatal számlájára: 12001008-01336036-00100009)
⦁ hivatali helyiségen kívüli hivatali munkaidőben történő házasságkötés esetében 30.000.- Ft díjat kell fizetni
⦁ hivatali helyiségen kívüli hivatali munkaidőn túl történő házasságkötés esetén 30.000.- Ft díjat kell fizetni
⦁ rendkívüli körülmény esetén, különös tekintettel a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapotára és az egészségügyi és szociális intézményben lebonyolított házasságkötés díjmentes

⦁ a házasságkötés elmaradása esetén az eseményt megelőző 3 napon belül bejelentik akkor a befizetett díj 15 napon belül vissza térítésre kerül
(A díj tételek Fehérgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő- testületének 12/2014.(IX.12.) számú rendelete alapján kerültek megállapításra.)

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott  jogszabályok

–        Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) és az anyakönyvezési feladtok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. (Ar.)
–        A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK.)
–        A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtv)
–        A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
–        Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
–        A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
Az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
–        A bejegyzett élettársai kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Bét.)
–        A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
–        A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet

SZÜLETÉS ANYAKÖNYVEZÉSE

Az Fehérgyarmaton történt születést személyesen kell bejelenteni az Anyakönyvi Hivatalban.

⦁ A nem tervezett intézeten kívüli születést a szülőnek;
⦁ A tervezett intézeten kívüli születést az Intézeten kívüli születésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személynek kell bejelenteni.

A születés bejelentéséhez szükséges közokiratok, ill. okmányok:
⦁ Tervezett intézeten kívüli születés esetében a rendeletben meghatározott felelős személy által a születés tényéről kiállított igazolás.
⦁ Ha az intézeten kívüli születésnél felelős személy nem volt jelen (nem tervezett intézeten kívüli születés) – az anya vizsgálatát követően – a szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás.
⦁ A szülők személyazonosítására alkalmas okmánya, lakcímet igazoló hatósági igazolványa.
⦁ Amennyiben a szülők házasságban élnek, a szülők házassági anyakönyvi kivonata.

Abban az esetben, ha a szülők nem élnek házasságban:
⦁ az anya személyi azonosításra alkalmas okmánya, lakcímét igazoló hatósági igazolványa,
⦁ amennyiben történt az apa részéről elismerés a születendő gyermekre a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat,
⦁ ha az anya családi állapota elvált a házasság megszűnését igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat,
⦁ özvegy családi állapot esetén az elhunyt férj halotti anyakönyvi kivonata, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat,
⦁ hajadon családi állapotot nem szükséges külön igazolni.

A családi állapot igazolásához szükséges anyakönyvi kivonatok bemutatása az anyakönyvezés elősegítése érdekében történik. Amennyiben nem áll rendelkezésre, külön erre a célra kiváltani nem szükséges.

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott  jogszabályok

–        Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) és az anyakönyvezési feladtok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. (Ar.)
–        A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK.)
–        A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtv)
–        A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
–        Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
–        A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
Az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
–        A bejegyzett élettársai kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Bét.)
–        A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
–        A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet

HALÁLESET ANYAKÖNYVEZÉSE

Az eljárást az anyakönyvi hivatalnál vagy a temetés megrendelésekor a temetést intéző felvételi irodán kezdeményezi az elhunyt hozzátartozója.
Anyakönyvezéshez szükséges okmányok:
⦁ halottvizsgálati bizonyítvány,
⦁ “haláleset bejelentéséről” készült jegyzőkönyv,
⦁ az elhalt személyazonosító igazolványa,
⦁ lakcímkártyája,
⦁ jogosítványa,
⦁ útlevele,
⦁ a bejelentő személy személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája

Az anyakönyvezés elősegítése érdekében, amennyiben a halálesetet bejelentő személy rendelkezésére áll, illetve annak beszerzése megoldható:
⦁ az elhalt személy születési anyakönyvi kivonata,
⦁ családi állapotát igazoló okmány (özvegy családi állapot esetén az lehelt házastárs halott anyakönyvi kivonat, elvált családi állapot esetén jogerős bírói ítélet vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat. Ez utóbbi a házasságkötés helye szerinti anyakönyvi hivatalban szerezhető be).

A haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezető részére át kell adni az elhalt magyar állampolgár személyazonosításra alkalmas okmányait (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély), személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát.
Az anyakönyvvezető az okmányokat bevonja.

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott  jogszabályok

–        Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) és az anyakönyvezési feladtok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. (Ar.)
–        A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK.)
–        A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtv)
–        A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
–        Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
–        A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
Az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
–        A bejegyzett élettársai kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Bét.)
–        A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
–        A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet

HÁZASSÁGI NÉVVISELÉSI FORMA MÓDOSÍTÁSA

Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár az anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli. A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után – a Polgári Törvénykönyv szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.

Ki jogosult az eljárásra?
Az érintett, aki házassági nevet visel. Csak szermélyes ügyintézésre van lehetőség.

Milyen adatokat kell megadni?
Kérelmező adatai:
⦁ házassági név,
⦁ születési név, helye, ideje,
⦁ személyazonosságot igazoló okmány adatai,
⦁ állampolgárságát igazoló okmány adatai,
⦁ házasságkötésének helye, ideje,
⦁ házastársa házassági és születési neve,
⦁ milyen névre kívánja módosítani.
Amennyiben kérelmező más helyen adja be, mint a házasságkötés helye, akkor be kell nyújtania a házassági anyakönyvi kivonatot, amely igazolja, hogy hol és mikor kötötte a házasságot.

Milyen iratok szükségesek?
⦁ Személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély és lakcímigazolvány).
⦁ Születési anyakönyvi kivonat.
⦁ Házassági anyakönyvi kivonat (születési anyakönyvi kivonat nem szükséges).

Milyen költségei vannak az eljárásnak?
A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem illetéke 3000 forint.

Hol intézhetem el?
A kérelem bármely anyakönyvvezetőnél előterjeszthető.  Amennyiben a kérelmező más helyen adja be, mint a házasságkötés helye, akkor be kell nyújtania a házassági anyakönyvi kivonatot, amely igazolja, hogy hol és mikor kötötte a házasságot.
Ügyintézés határideje 21 nap

Mi a különbség a házassági névviselési forma és a házassági névváltoztatás között?
⦁ Házassági névviselési forma módosítása: a házassági anyakönyvbe bejegyzett névviselési forma módosítása a névviselési formákra vonatkozó szabályai szerint a házasság fennállása alatt vagy megszűnése után anyakönyvi eljárásban.
⦁ Házassági névváltoztatás: a házassági név korrekciójára irányuló névváltoztatási eljárás a házasság megszűnése után, melyet az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter folytat le.

Hányszor módosítható a házassági névviselési forma?
A házassági névviselési forma korlátlan alkalommal módosítható.

Hol kell benyújtani a kérelmet?
A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a kérelem a bármely anyakönyvvezetőnél előterjeszthető.

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott  jogszabályok

–        Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) és az anyakönyvezési feladtok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. (Ar.)
–        A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK.)
–        A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtv)
–        A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
–        Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
–        A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
Az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
–        A bejegyzett élettársai kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Bét.)
–        A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
–        A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet

HÁZASSÁGI NÉV MEGVÁLTOZTATÁSA

A házassági név megváltoztatását 2009. június1-jétől – kérelemre – az Anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti.

A házassági név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani az anyakönyvvezetőnél, a helyben kapott formanyomtatványon, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél.

A kérelemnek tartalmaznia kell:
A kérelmező személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, továbbá családi állapotát, házasságkötésének helyét, idejét, lakóhelyét, értesítési címét, személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát és érvényességi idejét.

A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát, valamint családi állapotát igazoló halotti vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonatát.

Igazolni kell, hogy a kérelmező az általa kért formában használta házastársa nevét.

A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetékmentes.

Az anyakönyvvezető a kérelmet 8 napon belül felterjeszteni.

A házassági név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje – ha törvény eltérően nem rendelkezik – 45 nap.

Amennyiben a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell kibocsátani.
Névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter okiratot állít ki.

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott  jogszabályok

–        Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) és az anyakönyvezési feladtok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. (Ar.)
–        A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK.)
–        A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtv)
–        A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
–        Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
–        A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
Az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
–        A bejegyzett élettársai kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Bét.)
–        A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
–        A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet

SZÜLETÉSI NÉV MEGVÁLTOZTATÁSA

A születési név megváltoztatását – kérelemre – az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti.

A születési név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani az anyakönyvvezetőnél, a helyben kapott formanyomtatványon, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél.

Kiskorú gyermek névváltoztatását törvényes képviselője, cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. Kiskorú gyermek esetében, ha a szülők elváltak, akkor is kell mindkét szülő hozzájárulása a név megváltoztatásához. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a szülő felügyeleti jogát megvonták, és ezt jogerős bírósági határozat igazolja.

14. életévét betöltött kiskorú esetén az ő hozzájárulása is szükséges.

A kérelemnek tartalmaznia kell:
⦁ a kérelmező személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, továbbá családi állapotát, házasságkötésének helyét, idejét, lakóhelyét, értesítési címét, személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát és érvényességi idejét;
⦁ amennyiben a kérelmező családi állapota házas, a névváltoztatással érintett házastársa személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét;
⦁ a kérelmező kiskorú gyermeke(i) személyi adatait (születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét;
⦁ a kérelem indokolását;
⦁ nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező – születési családi vagy utónevének megváltoztatását – az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter korábban engedélyezte-e.
⦁ Születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve utónevet, melyet a kérelmező új névként kíván viselni.
⦁ A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltozás érinti.

A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint.
Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni.
Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 50 000 forint.

Az anyakönyvvezető a kérelmet 8 napon belül felterjeszteni.
A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje – ha törvény eltérően nem rendelkezik – 45 nap.
Amennyiben a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell kibocsátani.

A névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter okiratot állít ki. Akinek a névváltoztatását a miniszter engedélyezte, az új nevet az okirat kézhezvételétől jogosult és köteles viselni!
A névváltoztatási eljárásban fellebbezési lehetőség nincs. Akinek a jogát sérti a döntés, bírósághoz fordulhat keresettel.

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott  jogszabályok

–        Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) és az anyakönyvezési feladtok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. (Ar.)
–        A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK.)
–        A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtv)
–        A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
–        Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
–        A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
–         A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
–        A bejegyzett élettársai kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Bét.)
–        A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
–        A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet

BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTREHOZÁSÁT MEGELŐZŐ ELJÁRÁS

A bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos nemű személyek között jöhet létre. Ahhoz hogy a kapcsolatot hivatalossá tegyék szándékukat együtt, és személyesen kell bejelenteni.

Igazolni kell személyazonosságukat, állampolgárságukat, a tervezett bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes előfeltételeit. A törvény nem ír elő várakozási időt a bejelentés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése között. Az eljárás során készített jegyzőkönyv 6 hónapig érvényes.

⦁ hivatali helyiségben hivatali munkaidőn túl 10.000.-Ft-os díjat kell befizetni (a Polgármesteri Hivatal számlájára: 12001008-01336036-00100009)
⦁ hivatali helyiségen kívüli hivatali munkaidőben történő szertartás esetében 30.000.- Ft díjat kell fizetni
⦁ hivatali helyiségen kívüli hivatali munkaidőn túl történő szertartás esetén 30.000.- Ft díjat kell fizetni
⦁ rendkívüli körülmény esetén, különös tekintettel a felek valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapotára és az egészségügyi és szociális intézményben lebonyolított szertartás díjmentes
⦁ a szertartás elmaradása esetén az eseményt megelőző 3 napon belül bejelentik akkor a befizetett díj 15 napon belül vissza térítésre kerül
(A díj tételek Fehérgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő- testületének 12/2014.(IX.12.) számú rendelete alapján kerültek megállapításra.

A bejelentéshez szükséges iratok:
⦁ érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél,
⦁ a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány (lakcímkártya), amennyiben rendelkeznek vele,
⦁ születési anyakönyvi kivonatok,
⦁ családi állapot igazolására (elvált családi állapot esetén az utolsó házasság felbontását igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, özvegy családi állapot esetén a volt házastárs halottai anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát tartalmazó záradékolt házassági anyakönyvi kivonat. Hajadon vagy nőtlen családi állapotot nem kell igazolni.).

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott  jogszabályok

–        Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) és az anyakönyvezési feladtok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. (Ar.)
–        A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK.)
–        A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtv)
–        A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
–        Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
–        A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
–         A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
–        A bejegyzett élettársai kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Bét.)
–        A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
–        A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet

APAI ELISMERŐ NYILATKOZAT

A nem házasságba születő gyermek esetén teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a gyermek az apa nevére kerülhessen és a szülők közösen gyakorolhassák a szülői felügyeleti jogokat. Apai elismerő nyilatkozat tételére csak akkor kerülhet sor, ha apasági vélelem nem áll fenn, nem kell mást a gyermek apjának tekintetni.

Az eljárás lakóhelytől függetlenül bármely illetékes hatóságnál indítható, a szülők mindegyik személyes jelenléte szükséges. A jegyzőkönyv felvételekor kell nyilatkozni arról, hogy a férfi a gyermeket magáénak elismeri, az anya ehhez hozzájárul és közösen nyilatkozni kell a gyermek családi nevéről is.

A nyilatkozathoz szükséges dokumentumok

A gyermek megszületése előtt:
⦁ a szülők ( kiskorú szülők esetén a törvényes képviselők is ) együttes, személyes jelenléte,
⦁ érvényes személyi igazolvány – útlevél -, lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
⦁ az anya családi állapotáról igazolás (ha az anya elvált, a házasság felbontását bizonyító jogerős bírósági ítélet, az ítélet jogerőre emelkedése és a gyermek születése között 300 napnak el kell telnie) vagy házassági anyakönyvi kivonat válási záradékkal
⦁ özvegy családi állapotú esetén a halotti anyakönyvi kivonat )
⦁ terhes gondozási kiskönyv vagy
⦁ szakorvosi igazolás a magzat fogantatását és a születés várható időpontját tartalmazva.

A gyermek megszületése után:
⦁ a szülő ( kiskorú szülők esetén a törvényes képviselők is ) együttes, személyes jelenléte,
⦁ érvényes személyi igazolvány – útlevél -, lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
⦁ az anya családi állapotáról igazolás (ha az anya elvált, a házasság felbontását bizonyító jogerős bírósági ítélet, az ítélet jogerőre emelkedése és a gyermek születése között 300 napnak el kell telnie) vagy házassági anyakönyvi kivonat válási záradékkal
⦁ özvegy családi állapot esetén a halotti anyakönyvi kivonat
⦁ a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonata

Az eljárás: illetékmentes
A nem Fehérgyarmaton született gyermek esetén célszerű az elismerő nyilatkozatot a születés helye szerinti anyakönyvezetőnél megtenni. Amennyiben a gyermek családi neve megváltozik az okmányait ki kell cseréltetni. (lakcímkártya, TAJ kártya, stb.)

A Ptk. hatályos rendelkezései szerint (4.98 §) apai jogállást keletkeztet a
⦁ házassági kötelék;
⦁ élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (a továbbiakban: reprodukciós eljárás);
⦁ apai elismerő nyilatkozat; vagy
⦁ bírósági határozat.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el.

Apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb férfi tehet.

Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá.

Az apai elismerő nyilatkozatot személyesen lehet megtenni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apai elismerő nyilatkozata akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő a nyilatkozattételben tartósan akadályozott, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.

Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte – a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya a gyermek törvényes képviselője, a hozzájárulást e minőségében is megadhatja, kivéve, ha az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn. Ebben az esetben a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes képviseletére eseti gyámot rendel. Ha az anya vagy a gyermek nem él vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.

Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételekor más férfi apaságának megállapítása iránt per van folyamatban, az apai elismerő nyilatkozat – az (5) bekezdésben meghatározott hozzájáruló nyilatkozatok megléte esetén is – akkor válik teljes hatályúvá, ha a per jogerős befejezésére az apaság megállapítása nélkül kerül sor.

Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek esetében kerül sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e a továbbiakban viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. Nyilatkozat hiányában a gyermek nevét az apaság vélelme nem érinti.

Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. A jegyzőkönyv vagy az okirat aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza.

Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott  jogszabályok

–        Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) és az anyakönyvezési feladtok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. (Ar.)
–        A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK.)
–        A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtv)
–        A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
–        Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
–        A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
–        Az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
–        A bejegyzett élettársai kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Bét.)
–        A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
–        A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet