Református Templom

Református templom

A Kossuth tér 29. szám alatt áll a gótikus stílusú, négy fiatornyos, fagalériás, toronysisakú, egyhajós, konyttetős előcsarnokú, kétlépcsős pillérek támasztotta református templom, amelynek 37,4 m magas, téglából épült tornya a város fölé magasodik. A torony sisakját miként a fiatornyokét is  fazsindely fedi. Várady József kutatásai szerint építtetője ecsedi Báthori István erdélyi vajda, az erőszakosságáról ismert katona és kiváló hadvezér. Ő volt az, aki Kinizsi Pállal együtt 1479-ben, a kenyérmezei csatában legyőzte a törököket és rengeteg kincset zsákmányolt az ellenségtől. Az így szerzett értéket használta fel arra, hogy Nyírbátorban és Fehérgyarmaton templomot építtessen. Az építkezést 1486-ban, a befejezéskor megtekintette János mester, a királyi építőműhely vezetőJe. Hajója ekkor mindössze 15 m hosszú volt. A toronytól a templom közepéig ma is megvannak a gótikát idéző támpillérek, vala- mint a főbejárat ma is örzi a gó- tikára jellemző stílusjegyeket. A templom eleinte a katolikus egyház szolgálatában állt ám a reformáció ezt a vidéket is elérte: az 1550-es években Fehérgyarmat lakossága reformátussá lett, és a továbbiakban az épület az új vallás híveinek gyülekezeti helyévé vált. Egy századdal a templom-avatás után az építtetö dédunokája ecsedi Báthori István országbíró egy hatalmas, 15 mázsa körüli súlyú harangot öntetett és adományozott a gyarmati egyháznak. A toronyba beemelt harang megrepedt, ma az 1815-ben öntött másolat látható oldalán latin nyelvű körirat található. A fehérgyarmati református egyház számára a válságos idő akkor következett el, amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halála után felesége, Báthori Zsófia visszavonult magyarországi birtokaira és ott a lakosságot rá-, illetve visszakényszeritette a katolikus vallásra. 1673-ban Fehérgyarmaton is elvették a templomot a reformátu- soktól, a lelkészt elűzték és helyébe katolikus papot hoztak. A helybéli lakosság panasszal fordult először a vármegyéhez, aztán a királyhoz, de a helyzet nem változott. Ám amikor 1682-ben Zrínyi Ilonát elvette Thököly Imre, ismét protestáns fejedelem lett az úr e vidéken is és 1682-ben a reformátusok visszakapták templomukat. A templomot többször átépítették, először 1671-ben, ahogy ezt a mennyezet egyik gerendáján olvashatjuk, bövítésére pedig 1794- ben került sor. Hajója 35 m hosszú lett, bár a hozzáépített részben a gótikus jelleg már nem érvényesül úgy, mint a toronyhoz közelebbiben. A déli oldalhoz ekkor építet- ték az előcsarnokot. A régi harang mellé később egy másikat, bár jóval kisebbet készíttetett az egyház, de ezt az első világhá- ború idején leemelték, elvitték, ágyút öntöttek belöle. Helyére 1922-ben került egy újabb (432 kg) a hívek költségén. A templom 1766-ban készített és 1900-ban lebontott festett famennyezetéből két zsoltárszövegekkel telerótt kazetta maradt meg. Belső berendezéséből figyelemre méltó a szószék csipkeszerűen kifaragott hangvetö és a templom rövidebb oldalán az orgonát hordozó karzatdíszítese. A szószék a papiszék késő barokk stílusban készült, a XVIII. századvégén.