Fehérgyarmati Járás Trianon után (leírás az 1930-as évekből) - Fehérgyarmat Város Honlapja

Keresés
Fehérgyarmat Város Honlapja
oldal logó
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Fehérgyarmati Járás Trianon után (leírás az 1930-as évekből)

Városunk > Történelem
Tájékoztatók!
Tisztelt Lakosság!
Az Észak- Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. értesíti a lakosságot, hogy a hulladékszállítás (kommunális és a szelektív is) 7:00 órakor kezdődik (ünnepnapokon is). A begyűjtés elhúzódhat akár az esti órákig is amennyiben valami előre nem látható probléma merül fel. Lehetőségeinkhez mérten a társaságunk igyekszik az aznapra meghirdetett területeken elvégezni az edényzetek kiürítését, azonban ha ez mégsem történik meg akkor másnap reggel az elmaradt területen kezdjük a munkát.
Kérjük a fentiekhez a lakosság közreműködését!
Forrás: (Szatmár és Bereg Vármegyék fejlődés és Kortörténete (Trianon Után) az eredeti 1930-as kiadással megegyezően)
                 
    NEMESTÓTHY-SZABÓ TIBOR
     
      A fehérgyarmati járás főszolgabírója.
                 
Szatmármegyei születésű, itt élt, ismeri a népet és ismeri a megyét. A fehérgyarmati járás társadalmi és közgazdasági színvonalának emelkedése hivatalba lépése óta indult meg. A munkát szerető ember, akinek azonban mégis mindenre van szabad ideje s ajtaja minden kérő és jogot kereső előtt nyitva áll. Az érintkezés külső benyomásai a kemény embert tükrözik vissza, de cselekedeteinek rugóját emberi megértése mozgatja – régi nemesi család sarja, akik Szatmár megyében századok óta birtokosok.
     
Nagykárolyban született 1881-ben. Középiskoláit szülővárosában, a piaristák főgimnáziumában végezte, majd Budapesten és Kolozsváron hallgatott jogot és utóbbi helyen jog- és államtudományi vizsgát tett. Pályáját mint közigazgatási gyakornok 1909-ben Nagykárolyban kezdte. Rövid néhány esztendő után, már 1913-ban a fehérgyarmati járásban szolgabíróvá választották meg.
     
A világháború alatt már mint tiszteletbeli szolgabíró a szatmári járásban fejt ki hasznos tevékenységet. Innen azután ismét visszakerül Fehérgyarmatra. Közigazgatási képességei, alapos tudása utat nyit számára a főszolgabíróság felé. 1921 május 15.-én meg is választják a fehérgyarmati járás főszolgabírójának. - Azóta, immár tizesztendőt meghaladva, eseményekben gazdag és fölöttébb értékes közszolgálati működést fejt ki. Ami ebben az évtizedben történt annak közvetlenül vagy közvetve értelmi szerzője, támogatója, ha kellett, erős kézzel megteremtője volt.
     
Járását minden tekintetben fejlettebb, magasabb szinvonalra emelte. A Közigazgatás irányitása mellett ügyelt községeinek kulturális fejlődésére is és nem feledkezett meg járásának nagyszerü kulturemlékeinek ápolásáról sem. Számottevő tagja a megye társadalmi életének.
     
Hosszu idő óta választmányi tagja a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületnek, valamint alelnöke a fehérgyarmati Urikaszinónak. Természetesen vezető szerepet tölt be ugyszólván az összes megyei és járási intézményekben és azok munkájában teljes értékü tevékenységet fejt ki.
     
Általában nincs olyan hazafias, nemzeti megmozdulása, ami ne érdekelné és ne ösztönözné azoknak támogatására, sikeres megvalósítására.
     
Fehérgyarmat.      
     
A csonka vármegye második legnagyobb községe. Ugy jelentőségben, mint berendezkedésben és természetesen fejlődésben élesen kiválik a csonka megye többi községei közül. Határa 9200 kat. hold. A Szamos-közön fekszik, a Szamos, Tur és Tisza között. A XIV-ik század elején már számottevő helység lehetett, mert Miklós nevű papja, a pápai tizedszedők jegyzékében meglehetős nagy dézsmával szerepel. Nevét ebben az időben Gyarmatnak mondták. Ősi birtokosaa Mássel nemzetség volt. A Másselek innen vették előnevüket és a későbbi századokban, mint Gyarmathyak szerepeltek.
     
A fehérgyarmati uradalomnak későbbi birtokosai voltak a Rozsályi Kunok és a Szántai, Petőfi családok, valamint a Bárhoryak. A Drágafiak a XV. és a XVI.-ik században szintén szereznek itt birtokrészeket, azonban az egyre hatalmasabb Bárhory és Rozsályi Kun családok mellett, nem tudnak megerősödni. A Báthoryak után a Bethlenekre száll az uradalom nagyrésze. Őket a Rákócziak követik. A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor lett a gyarmati uradalom földesura. A XVIII-ik század végén a gróf Károlyi családon kivül a Schuler, Kállay, Gulácsi, Tatay, Ilsovay, Mándy, Bakó, Kardos, Kalydy, Fábián, Klobusitzky, Bartha, Korponay, Becsky, Ajthay, Csoknyai családok jutottak birtokrészekhez.
     
Felemlitendő, hogy 1810-ben a község 315 háza közül 254 nemesi telek volt. A XIX-ik században a birtokosok névsora nem változott, ellenben a Jékey család is földhöz jutott az uradalomban.
     
A XX-ik században a gróf Károlyi és Jékey család bír nagy földdel a község határában. A község hajdn két részből állott, Nagy- és Kisgyarmatból. A déli részt ma is Tömösvárnak hívják, az egykori földvárról elnevezve, amely vár azonban komoly szerepet sohasem játszott. A korábbi századokban többször pusztitott a községben a kolerajárvány, amely 1742-ben a református lakosságból egyedül 470 lelket ölt meg, ugyszólván az összes lakosság harmadrészét. Nagyobb tüzvész pusztitott a községben 1872-ben, 1895-ben és 1900-ban. Az utóbbi tüzvész ugyszólván teljesen elpusztitotta a főutcát, a római katholikus templommal és a városházával együtt. A templomot 1906-ban díszesen helyre állitották. Fehérgyarmat már a mult században is erős kulturnyomokat hagyott hátra.
     
A XX. század beköszöntésével számos korszerü intézménnyel gazdagodott. Az utolsó évtized azután még jelentősebb fejlődéshez vezetett azáltal, hogy járásának számos községe az elszakitott részek miatt Fehérgyarmat felé orientálódott. A legutolsó népszámlálás adatai szerint ma a községnek 5222 lakosa van. Ez a szám közel husz százalákos szaporulatot tüntet fel. Az ősrégi református községnek ma is 65-70 %-a református vallásu. Fehérgyarmaton nagy számmal van képviselve a zsidóság is, akiknek számaránya eléri a 20 százalékot.
     
A mintegy 10-15 % a többi felekezetek között oszlik meg. A lakosság tulnyomó részben őstermeléssel foglalkozik, és mintegy 25 % iparral és kereskedelemmel. Az OFB mindkét akcióját a községben sikeresen végrehajtották. A tizesztendő középitkezése terén felemlitendők az egyemeletes református iskola a fehérgyarmati iskola, a fehérgyarmati – kocsordi szárnyvasut, a fehérgyarmati – panyolai vicinális közlekedési ut, levente sportpálya. 1923-tól autóbuszjárat közlekedésik Fehérgyarmat és Tiszabecs között. Kulturintézményei, igy az urikaszinó, a polgári olvasókör, a gazdakör magas nivón működnek. A község a világháborúban nagy számmal elesett hős katonáinak emlékezetére a vármegye területén először, 1923.-ban emelt diszes emlékművet. Közegészségügyét már a mult század utolsó évtizedétől jelentősen szolgálja közkórháza, amely évről évre megfelelőbben kiépült.
     
     
Vasmegyeri MEGYERY LÁSZLÓ főjegyző Fehérgyarmat.
     
Az ugocsamegyei Rakasz községben született 1883.-ban. Középiskoláit Nagyszőllősön Mármarosszigeten, és Kassán a jegyzői tanfolyamot ugyancsak Mármarosszigeten végezte. Pályáját mint közigazgatási gyakornok az ugocsamegyei Nagycsongva községben kezdte 1901.-ben. Ugyanitt 1908.-ban körjegyző lett.
1919. augusztus 15.-én a megszálló oláhoknak a hűségesküt megtagadta, azonban később a hadijog alapján 1924. január 14.-ig minden hivatali illetmény nélkül kényszerítve volt a község ügyeit vezetni. Ekkor azonban kémkedés gyanuja miatt letartóztatták és izgatás, lázítás, kémkedés és hazaárulás miatt az ungvári hadbíróság elé került. 1920. áprilisában biztositék ellenében ideiglenesen szabadon engedték. Két hónappal később azután sikerült megszöknie. Előbb más oláh megszállás alatti területeken bujkált, majd 1921. januárjában átkerült a csonka hazába. 1921. juniusában Kölcsén mint beosztott jegyző folytatta közigazgatási müködését, majd röviddel később Fehérgyarmaton főjegyzővé választották meg. Részese és előmozditója községe tizéves fejlődésének. Ugyszólván valamennyi társadalmi és kulturális intézmény élén áll. A vármegyei törvényhatóság nyugdijválasztmányának tagja és többek között alelnöke a vármegyei és a járási jegyzői egyesületnek.
     


GACSÁLYI GYULA.  községi főbíró Fehérgyarmat.

1888-ban Fehérgyarmaton született. Iskoláinak elvégzése után 160 hold birtokán kezdett gazdálkodni. 1910.-ben nűősült, neje Gacsályi Zsuzsanna. Két fia van : Gyula és Ferenc.
Kora fiatalságától élénk szerepet visz a községi életbe. A református egyházközség prezsbitere, a gazdakör választmányi tagja, valamint igazgatósági tagja a Fehérgyarmati Takarékpénztárnak.
1931. juniusától községi főbiró. A vármegye törvényhatósági bizottságának tagja volt. A világháboruban a mozgósitás napjától részt vett, 29 hónapot töltött az orosz és az olasz harctereken. Egyszer sebesült. Kiváló magatartásáért kétszer a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. Birtokosa a Károly csapat keresztnek, valamint a háborús emlékéremnek és a hosszu frontszolgálati keresztnek.
     

KISS  ANTAL dr. vármegyei közkórházi igazgató főorvos
     
Fehérgyarmat. 1870.-ben Kisnaményban született. Középiskoláit Szatmárnémetiben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1894.-ben avatták orvossá. Pályáját 1895.-ben Fehérgyarmaton kezdte, ahol a kórház megnyitásától fejt ki értékes orvosi müködést. Nemsokára a kórház igazgató főorvosa lett. Lelkes munkájának köszönhető a kórház mai fejlettsége. A világháborúban a mozgósitás napjától katonai szolgálatot teljesitett, kint volt az orosz fronton, ahol 1914. szeptemberében fogságba esett. Ott hat hét fogolytáborban teljesített szolgálatot saját fogjainknál. 1918.-ban szabadult fogságából és jött haza. Mint ezredorvos szerelt le. Kiss Antal a szomoru emlékezetü Szatmárököritói katasztrófa alkalmával öt fővárosi mentőorvos és öt vöröskeresztes ápolónő segítségével 120 megégett embert gyógykezelt egy erre a célra épült barakkórházban. Önfeláldozóan áldozatkész munkájáért az akkori miniszterelnök gróf Khuen Héderváry, meleg elismerésben részesitette. Mint orvos rendkivül értékes és nagy tudásra tett szert.
Ma 62 éves korában semmit sem veszitve frissességéből változatlan lelkesedéssel és szeretettel folytatja nemes hivatását.
           
     
nagymuzsalyi HORVÁTH BÉLA JENŐ dr.

      belorvos volt belklinikai tanársegéd, Fehérgyarmat. 1897.-ben Fehérgyarmaton született. Középiskoláit Szatmárnémetiben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1923.-ban orvossá avatták. Pályáját 1923.-ban Budapesten kezdte, ahol különböző klinikákon és kórházakban gyakornokoskodott. Később mint tanársegéd Debrecenben müködött a belklinikán. A jelenben Fehérgyarmaton mint belorvos működik, ahol egyetemes orvosgyakorlatot folytat. A MÁV pályaorvosa, valamint a közkórházban tevékenykedik. A község képviselő testületi tagja. A világháborúban 1915.-től az összeomlásig részt vett. Kint volt az orosz és az oláh frontokon. Utóbbin 1916. szeptemberében fogságba esett, ahonnan 1918. áprilisában szabadult. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. Orvosi hivatása mellett élénk társadalmi tevékenységet fejt ki.

WEISZ ANDOR dr.
     
orvos Fehérgyarmat. A Szabolcs megyei Nyírbéltek községben született 1897.-ben. Középiskoláit Beregszászon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1924. juniusában orvossá avatták. Pályáját ugyanez év decemberében az ujpesti szülőotthonban kezdte. 1926. novemberétől Fehérgyarmaton működik. Egyetemes orvos gyakorlatot folytat. A világháborúban 1915. októberétől részt vett. Kint volt az orosz frontot, ahol 1916. augusztusában fogságba esett. Szibériában volt, ahonnal 1918. áprilisában szabadult, majd decemberben mint tartalékos hadnagy leszerelt. Az összeomlás alatt a Ligetaljai ellenforradalmi csapatnak volt az egészségügyi főnöke. Puritán egyszerüségéért általánosan becsült tagja a község társadalmának.
     

SCHICK JENŐ
a Tisza-Szamosközi Ármentesítő Társulat igazgató főmérnöke Fehérgyarmat. Pozsonyban született 1896.-ban. Középiskoláit szülővárosában és Budapesten, valamint az utóbbi helyen végezte egyetemi tanulmányait is. Pályáját a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatában, a vizépitési igazgatóságnál kezdte 1922.-ben. Ezután Hollandiában járt tanulmányuton, majd hazatérve a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló Társulat főcsatorna építésének vezetője lett. 1925. autusztusa óta Fehérgyarmaton müködik, mint az Ármentesítő Társulat igazgató főmérnöke. A világháborúban 1915. áprilisától részt vett. Kint volt az olasz fronton, kétszer sebesült. Egy évet töltött Sziciliában fogságban. Kiváló magatartásáért az ezüst és bronz Signum Laudisszal és kétszer a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. Birtokosa a Károly csapatkeresztnek és a Károly sebesülési éremnek, két sávval 1919. novemberében mint tartalékos hadnagy szerelt le. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának.
     


SZÓRÁDY PÁL  
Ármentesítő Társulati Szakaszmérnök Fehérgyarmat.
A Bihar-megyei Vátyonpusztán született 1890.-ben. Középiskoláit, valamint műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályáját 1912.-ben Eszterházy herceg kismartoni uradalmában kezdte.
Egyesztendővel később az Országos Vizépitési Igazgatóság szolgálatában működik Budapesten. 1927.-től Fehérgyarmaton mint az Ármentesitő Társulat szakaszmérnöke fejt ki eredményes munkálkodást. A világháborúban a mozgósítás napjától részt vett. Kint volt az orosz a szerb és az olasz harctereken. Kétszer sebesült. Kiváló magatartásáért az ezüst és a bronz Signum Laudisszal a kardokkal a másodosztályú német Vaskereszttel tüntették ki. Birtokosa a Károly csapatkeresztnek, a Károly sebesülési éremnek és a Háborús Emlékéremnek. 1919. áprilisában mint szolgálaton kivüli főhadnagy szerelt le. Hivatása mellett élénk szerepet visz a község társadalmi életében. Általános megbecsülésnek örvend.
           
     
vitéz TÁPAY ALAJOS LÁSZLÓ
ármentesítő társulati mérnök, Fehérgyarmat. Zomborban született 1895.-ben. Középiskoláit szülővárosában műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1925.-ben Nyíregyházán a folyammérnöki hivatalnál kezdte pályáját. 1926.-ban lett Fehérgyarmaton az Ármentesítő Társulat mérnöke. Itt működik a mai napig. A világháborúban a volt pécsi árkászzászlóalj keretében 1915. májusától részt vett. Kint volt az olasz harctereken ahol hősiesen küzdött az isonzói és piávei csatákban, valamint Bukovinában a Russ különitmény kebelében. 1918. októberében mint tartalékos hadnagy leszerelt.Hősies magatartásáért Signum Laidusszal a kisezüst és bronz vitézségi érmekkel tüntették ki. Birtokosa a Károly csapat keresztnek és a háborus emlékéremnek. Horty Miklós kormányzó 1930 májusában vitézzé avatta. Ettől az időtől a Fehérgyarmati járás h.vitézi hadnagya, s mint ilyent 1931.-ben az Országos Vitézi Szék okirati dicsérő elismerésében részesitett. Lelkes hive minden kulturális ügynek és támogatója minden komoly hazafias mozgalomnak.

     

HUJBER IGNÁC
ármentesítő társulati felügyelő Fehérgyarmat. Győrben született, 1870.-ben. Iskoláinak elvégzése után Győrött a Rába Szabályozási Társulat szolgálatába lépett 1888.-ban. Innen a Szigetközi társulathoz került. 1895.-től az Ecsedi Láp társulatnál müködött. 1914.-ben jött mai állomáshelyére Fehérgyarmatra, amely időtől máig a Tisza-Szamosközi Ármentesítő Társulat felügyelője.            





BAGYINKA ENDRE
gyógyszerész Fehérgyarmat. Békéscsabán született 1881.-ban. Középiskoláit szülővárosában az egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályáját mint gyógyszerész gyakornok 1899-ben Békéscsabán kezdte.További állomáshelyei Selmecbánya, Kassa, Budapest. 1922.-ben vette át Vaszkó Gyula örököseinek patikáját Fehérgyarmaton, ahol a mai napig is működik. A Természettudományi Társulat a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Debreceni kerületének választmányi, valamint Fehérgyarmat község képviselő testületének tagja. Az Ovoda Bizottság felügyelő bizottságának elnöke. A világháborúban 1914. augusztusától 1918. novemberéig részt vett. Kint volt az orosz és a szerb frontokon. Kiváló magatartásáért a koronás arany érdemkereszttel és a másodosztályú Vöröskereszt érdemkeresztjével tüntették ki. Mint tartalékos főhadnagy szerelt le.



     
     
KORMÁNY GÉZA
     
gyógyszerész Fehérgyarmat. 1898.-ban Fehérgyarmaton született. Középiskoláit Szatmárnémetiben és Debrecenben egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályáját mint gyógyszerész gyakornok szülőhelyén kezdte 1914.-ben. Ugyanitt nyitott 1928-ban saját patikát, amelyet a mai napig is vezet. Élénk szerepet visz a társadalmi életbe. Az Orsz. Gyógyszerészegyesület választmányi tagja. 1924-től 1928.-ig az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete debreceni csoportjának elnöke volt. A református egyházközség presbitere.
     

vitéz GACSÁLYI (REIMHOLZ) ZOLTÁN,
I. oszt. állampénztári tiszt, Fehérgyarmat. 1896-ban Fehérgyarmaton született. Középiskoláit 1914.-ben Lippán végezte, majd 1924-ben Nyiregyházán állampénztári szakvizsgát tett. Pályáját 1914.-ben a Szatmárvármegyei Takarékpánztár R. T. Fehérgyarmati Fiókintézeténél kezdte. Mint főkönyvelő, 1922.-ben megvált az intézettől és állami szolgálatba lépett. 1922. októbertől a fehérgyarmati adóhivatalnál teljesít szolgálatot mint I. oszt. állampénztári tiszt. Élénk szerepet visz a társadalmi életben. A fehérgyarmati Levente Egyesület megszervezésében vezető szerepet vitt és a megszervezéstől 1927-ig az egyesületnek vezető főoktatója volt. Jelenleg is a Levente Egyesület alelnöke. Az Urikaszinó titkára, az Országos Frontharcos Szövetség fehérgyarmati járási körzetvezető tisztje. A világháborúban 1915 májusától végig résztvett. Kint volt az orosz és az olasz frontokon, amely helyeken husz hónapot töltött tüzvonalban, mint raj-, szakasz-, századparancsnok és zászlóalj segédtiszt. Szolgált a nemzeti hadseregben is. Kiváló és hős katona volt. Kitüntetései : a nagyezüst, a kisezüst és kétszer a bronz vitézségi érem. Birtokosa a Károly csapatkeresztnek és a Háborus Emlékéremnek. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. Horthy Miklós kormányzó1928 nyarán vitézzé avatta.




nagymuzsalyi Horváth Jenő
földbirtokos, ny. telekkönyvvezető Fehérgyarmat. Kölcsén született 1863.-ban Középiskoláit Iglón végezte, majd Budapesten telekkönyvvezetői vizsgát tett. Pályáját 1881.-ben Beregszászon mint dijnok kezdte. 1890.-ben jött Fehérgyarmatra. 1905-ben nevezték ki telekkönyvvezetőnek, és ebben a minőségben vonult nyugalomba 1927.-ben. Számottevő tagja a község társadalmának. A jelenben birtokán gazdálkodik.
     
     
     



ifj. GACSÁLYI GUSZTÁV
     
földbirtokos Fehérgyarmat. A Gacsályi család a Gut-Keled nemzetségből származik. Ez az ősi nemzetség századokon át vezérlő  férfiakat és fejedelmeket adott a hazának. Ebből a nemzetségből származott többek között a Báthory erdélyi fejedelmi család és az Amadé bárói család. A Gacsályi család őse Elleus, aki 1344-ben nyerte el a Gacsály községet és innen kapta a család nevét. Maga Elleus Szatmármegye alispánja volt. A család több tagja játszott jelentős szerepet a vármegye életében, legnevezetesebb volt ezek közül Gacsályi György, aki a hires 1505-iki rákosi országgyülésen Szatmármegye követe volt. Ifj. Gacsályi Gusztáv 1890-ben Fehérgyarmaton született. Iskoláinak elvégzése után 90 holdas birtokán kezdett gazdálkodni. Számottevő tagja a község társadalmának. Helyet foglal a vármegye törvényhatósági bizottságában, valamint elnöke a fehérgyarmati Gazdakörnek. A református egyházközség presbitere.


           

néhai MESTER KÁROLY,
földbirtokos, Fehérgyarmat. - 1855-ben született Fehérgyarmaton. Iskoláinak elvégzése után 168 katasztrális holdon fekvő birtokán gazdálkodott. Értékes és számottevő tagja volt Fehérgyarmat társadalmi életének. Községi képviselő-testületi tag, valamint a Fehérgyarmati Takarékpénztár igazgatósági tagja volt.1903.-ban meghalt. Azóta özvegye Mester Károlyné, szül. Kalydy Erzsébet intézi a birtok ügyeit. Férje szellemében ő is mintaszerü gazdálkodást folytat.            






néhai GACSÁLYI LÁSZLÓ,
takarékpénztári főkönyvelő, Fehérgyarmat. 1875.-ben született Fehérgyarmaton. Iskoláinak elvégzése után 1894-től 1924.-ig a Fehérgyarmati Takarékpénztár tisztviselője volt ügyvezető főkönyvelői minőségben. Élénk szerepet vitt a község társadalmi életében, a képviselő-testület tagja volt. 1924. március 25.-én meghalt. Felesége özv. Gacsályi Lászlóné, szült. Bornemissza Anna, régi nemesi familiából származik, aki számottevő szerepet visz a község jótékonysági intézményeiben.            




CHRISTOPH FRIGYES,
     
földbirtokos. Fehérgyarmat. A békésmegyei Csabacsüd községben született 1897.-ben. Középiskoláit Iglón, a Gazdasági Akadémiát Magyaróváron végezte. Pályáját 1901-ben Fehérgyarmaton gróf Károlyi Sándor mezőteremi birtokán kezdte. Innen került Koppándra, majd 1906-tól saját birtokán, Vámosorosziban gazdálkodik, valamint Fehérgyarmaton. Mindkét helyen összesen mintegy 600 magyar holdon. Tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a Szatmármegyei Takarékpénztár igazgatósági, a Mezőgazdasági Kamara rendes tagja. A világháborúban a mozgósítás napjától, mint honvédhuszárhadnagy katonai szolgálatot teljesített 1918 juniusáig, amikor mint népfelkelő százados leszerelt. Kint volt az orosz frontot. Kiváló magatartásáért az ezüst és a bronz Signum Laudisszal, a koronás érdemkereszttel a kardokkal tüntették ki. Károly csapatkeresztje van.
     
VAJDA ANDRÁS,
     
utbiztos, Fehérgyarmat. A biharmegyei Komódi községben született 1885.-ben. Középiskoláit Nagyváradon végezte, majd 1919-ben Fehérgyarmaton lett járási utbiztos. Azóta a mai napig itt fejt ki eredményes és példás közszolgálatot. Tagja az Urikaszinónak. A világháboruban a mozgósítás napjától katonai szolgálatot teljesített. Kint volt az orosz fronton. Egyszer sebesölt. Kiváló magatartásáért a koronás ezüstéremmel, a bronz vitézségi éremmel töntették ki. Birtokosa a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek. 1919.-ben mint tartalékos tiszthelyettes leszerelt.
     
TÖRÖK LAJOS,
postamester Fehérgyarmat. Jánkon született 1890.-ben. Középiskoláit Nagykállóban, Halmiban, Kiskunfélegyházán és Nyiregyházán végezte. 1908.-ban lépett a Posta szolgálatába. Állomáshelyei : Nagykálló, Nagyvárad, Nyiregyháza.1922. októberétől Fehérgyarmaton müködik mint m.kir. postamester. Élénk szerepet tölt be a társadalmi életben. A Postamesterek Egyesületének valamint a Vadásztársulatnak tagja. A világháborúban a mozgósítástól az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített. Kint volt a montenegrói a szerb, az oláh, az orosz, olasz és a francia harctereken.            




HEGEDÜS GYULA,
csendőrtiszthelyettes Fehérgyarmat, a Kisküküllőmegyei Pipe községben született 1889.-ben. Dicsőszentmártonban és Segesváron végezte, majd 1913.-ban a csendőrség szolgálatába lépett. Állomáshelyei  a szebenmegyei Szelistye, majd Verestorony vasutállomás és Nagyszebeni őrsök voltak. 1920.-tól Barabás Mátészalka és Fehérgyarmat őrsön telejsít szolgálatot mint őrsparancsnok.A világháború alatt tábori csendőri beosztásban szolgált.




KEREKES SÁNDOR,
           
ny.csendőrtiszthelyettes Fehérgyarmat. A bácsmegyei Omorovica községben született 1867.-ben. Iskoláinak elvégzése után a Szegedi csendőrkerületnél kezdte pályáját 1893.-ban. Állomáshelyei : Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Apátfalva, Győrtelek, Szegvár.
1913.-tól Fehérgyarmaton, mint járásparancsnok teljesített szolgálatot, nyugalombavonulásáig csendőrtiszthelyettesi rangban. Szolgálata során ugyszólván bejárta az egész országot. Agilitásáért és szorgalmáért általános bizalmat élvezett.
     


szántó LUKÁCS DÉNES
ny. csendőrtiszthelyettes Fehérgyarmat. Marosvásárhelyen született 1882.-ben. Iskoláinak elvégzése után 1905. augusztusában csendőrségi szolgálatba lépett. Szolgálati állomáshelyei Kolozsvár, Torda, Székelykocsárd, Zilah, Kraszna, Szilágysomlyó, Nagykároly, Budapest, Nyíregyháza, Mátészalka, és Kisvárda voltak.Utóbbi helyen mint járási parancsnok vonult nyugalomba. Azóta Fehérgyarmaton él. A világháborúban két évig katonai szolgálatot teljesített. Kint volt a szerb montenegrói és az olasz harctereken. Kitüntetése a bronz vitézségi érem, valamint birtokosa a Károly csapatkeresztnek.
     





SZÉKELY GERZON
ny. csendőrtiszthelyettes, Fehérgyarmat. Ombód községben született, 1872.-ben. Iskoláinak elvégzése után csendőrségi szolgálatba lépett. Szolgálati állomáshelyei Remetemező, Alsóhomoród, Szinérváralja, Nagybánya, Szatmárnémeti, Nagykároly és Sonkád voltak. 1920. márciusától Fehérgyarmaton működött, ahol egy esztendővel később mint tiszthelyettes nyugalomba vonult. Kiváló, fegyelmezett szolgálatáért nyilvános dicséretben részesült. Szolgálatát mindenkor mintaszerüen látta el.
     
     
     


TAKÁTS ISTVÁN
ny.csendőrtiszthelyettes, gépbizományos Fehérgyarmat. Felvincen született 1884.-ben. Iskoláinak elvégzése után 1908.-ban Kolozsváron a csendőrség szolgálatába lépett. 1919.-től a budapesti és a debreceni kerületnél mint tiszthelyettes őrsparancsnok teljesített szolgálatot. 1926.-ban ment nyugalomba, azóta Fehérgyarmaton mint gazdasági gépek bizományi kereskedője működik. A világháboru alatt csendőri szolgálatot teljesített és példás magatartásáért a szolgálati keresztet és a jubileumi emlékérmet kapta és többször pénzbeli jutalmat kapott.Károly király visszatérése alkalmával Szombathely és Toronyi között csendőrosztagával a kordonvonalat tartotta fenn. Kiválóan fegyelmezett kötelességtudó csendőr volt. Felettesei mindenkor megbecsülésben részesitették.
Elérhetőségeink
Fehérgyarmati Járási Hivatal
4900, Kiss Ernő u.2.
Tel: 44/510-240
Fax: 44/510-233
Kormányablak nyitvatartás
Hivatalvezető:
Karaova Magdolna
E-mail: fehergyarmat@szabolcs.gov.hu
Fehérgyarmati Polgármesteri Hivatal
4900, Kiss Ernő u.2.
Tel: 44/510-236
 Fax: 44/510-232
Ügyfélfogadás:
hétfő, kedd, szerda
8 - 16 óráig
E-mail: fehergyarmat@fehergyarmat.hu
Polgármester: Dr. Péter Csaba
Email: drpetercsaba@fehergyarmat.hu
Jegyző: Dr. Kovács Attila
E-mail: dr.kovacs.attila@fehergyarmat.hu
      


 
Kezdőlap | Hírek | Önkormányzat | Hivatal | Városunk | Intézmények | Egyházak | Rendezvények | Turizmus | Gyarmati linkek | Archivum | Honlaptérkép | Facebook | Általános honlaptérkép
Design, weblap: Gecsey István
Cikkek: Varga Krisztina, Kanyó András         Fényképek: Kanyó András, Márta Szabolcs, Bodnár István     Videók: Bíró Tibor
Készítette: Gecsey István 2016.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz